Az MI6, vagyis a brit külső hírszerzés korábbi vezetője, Sir John Sawers elárulta, hogy szerinte a szigorúbb gazdasági szankciókkal és az ukrán hadsereg katonai támogatásával meg lehet akadályozni az orosz behatolást Ukrajnába. Sawers emellett az iraki háborúhoz hasonlította Oroszország esetleges invázióját - számolt be a Mail Plus.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár - a brit kormány szombati bejelentése után - a BBC televíziónak nyilatkozva határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnének az orosz hadsereggel.
Oroszország hadgyakorlatokat hajtott végre a mai nap folyamán és még több katonai egységet küldött Belaruszba hasonló célból. Ezzel párhuzamosan az orosz diplomácia képviselői éppen négyoldalú egyeztetéseken vesznek rész Párizsban az ukrajnai helyzet lehetséges megoldásait keresve – írja a Reuters.
A júliusban bemutatott új csodafegyverrel, a Szu-75-tel nyomná le Oroszország az Amerikai Egyesült Államokat az új fegyverkezési versenyben. Az exportra szánt vadászgéppel megcélozzák az amerikaiak szövetségeseit is, bízva abban, hogy a korszerű, de olcsóbb modell meggyőzőbb lesz, mint riválisa, az F-35-ös. Az oroszok a közelmúltban már képesek voltak aláásni az Egyesült Államok és szövetségesei közötti fegyverkereskedelmet; a Szu-75, vagyis a Sakk-matt pedig egy újabb kellemetlen eszköz lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében.
A nemzetközi biztonság aktuális kérdéseiről tárgyalt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Az amerikai kormány tovább növelte a nyomást Oroszországra az ukrán határ menti orosz csapatnövelés leállítása érdekében - jelentette az AP amerikai hírügynökség szerdán.
A Washington Post szombati beszámolója szerint Oroszország csapatokat vonultat fel az ukrán határ közelében, illetve katonai felszereléseket, köztük tankokat és rakétákat szállít a régióba. Hétfőn nyilvánosságra hozott felvételek megerősítik az orosz csapatösszevonásokat, ugyanakkor az ukrán védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, nekik nincs tudomásuk ilyenről. Az orosz–ukrán feszültség tovább éleződött, miután múlt kedden Ukrajna egy török gyártású drónnal intézett támadást kelet-ukrajnai orosz szeparatisták ellen. A két ország közötti feszültséget erősíti, hogy az utóbbi időben a NATO és Oroszország viszonya is jelentősen romlott.
Közös hadgyakorlatot kezdtek hétfőn orosz és üzbég csapatok az afgán határ mellett - közölték orosz hírügynökségek.
Közel két hétig tartott a Sea Breeze fedőnevű hadgyakorlat a Fekete-tengeren, mely során az Egyesült Államok és Ukrajna még 30 országgal közösen „a térség biztonságának szavatolását” és a „nemzetközi jog betartatását” gyakorolta. Oroszország az egészet provokációnak nevezte és válaszul tengeri célpontok lebombázását és repülőgépek megsemmisítését gyakorolta. Arra is figyelmeztették a szereplőket: akár katonai válaszcsapást is véghez visznek, ha Amerika vagy szövetségesei megközelítik a Krímet. A gyakorlat véget ért különösebb „biztonsági incidensek” nélkül, viszont Amerika jelezte: egyelőre még nem vonják ki a hajóikat a térségből és az sem biztos, hogy elkerülik a vitatott hovatartozású félszigetet, hiszen hamarosan újabb gyakorlat kezdődik a térségben.
A haditechnikai témák iránt érdeklődők körében rendszeres vitatéma, hogy szükség van-e még a modern kor haderőiben általános harckocsikra, a jelenleg zajló, globális haderőfejlesztési projekteket vizsgálva viszont az a kép rajzolódik ki, hogy a következő évtizedekben még egyértelműen megmaradnak a tankok a harcmezőkön. Legyen szó meglévő harcjárműtípusok korszerűsítéséről vagy újfajta tankok tervezéséről, számos ország állt neki az elmúlt években, hogy fejlessze páncélos-képességeit, többek közt az Egyesült Államok, az európai nagyhatalmak, India és Oroszország is. Megnéztünk tíz izgalmas harckocsi-fejlesztési projektet a világ különböző pontjairól.
Oroszország jelentős mennyiségű fegyvert, fegyverrendszert és katonai felszerelést csoportosított át az Északi-sarkkörre az elmúlt években, sőt, nyílt területi igényeket is benyújtottak jelentős, mintegy 1,2 millió négyzetkilométernyi kontinentális talapzatra. A jégsapkák elolvadásával együtt egyre világosabbá válik a terület stratégiai fontossága: a térség nem csupán gazdag nyersanyag-lelőhely, hanem új, a Szuezi-csatorna dominanciáját „veszélyeztető” kereskedelmi útvonal is lehet. Bár Amerika és a szövetségesei aggodalommal figyelik az orosz ambíciókat, a térségért vívott „küzdelemben” Oroszország jelenleg több szempontból is orrhosszal vezet.
Nincs bocsánat azok számára, akik a második világháború tanulságait elfelejtve ismét agresszív terveket szőnek - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök a nácizmus felett aratott győzelem 76. évfordulója alkalmából. Az orosz elnök nemcsak a nemzetközi terroristákra és radikálisokra célzott ezalatt.
Patriot rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket kért Ukrajna az Egyesült Államoktól, hogy meg tudja védeni magát Oroszország ellen. A Fehér Ház még fontolgatja, hogy eleget tegyen-e a kérésnek – értesült a Politico.
Az Egyesült Államok tájékoztatta Ankarát, hogy a jövő héten a Fekete-tengerre küldi két hadihajóját a törökországi tengerszorosokon keresztül - közölték pénteken török külügyminisztériumi források.
Vissza kell fordítani az orosz katonai alakulatok összevonásának folyamatát Ukrajna keleti részének térségében - követelte Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a német kormány közleménye szerint.
Oroszország nemrég a közelgő "Nyugat 2021" elnevezésű hadgyakorlat leple alatt komoly haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az általa ideiglenesen megszállt Krím félszigetre - mondta Ruszlan Homcsak vezérkari főnök kedden a kijevi parlament rendkívüli ülésén, amelyet a Donyec-medencei válság megvitatásának szenteltek.
Oroszország védelmi költségvetése jelentősen visszaesett, a 2021-es évben már várhatóan a világ 10 legnagyobb katonai büdzséjével rendelkező országának listájáról is le fognak kerülni. A jelenségnek számos oka van: Oroszország egyszerre sínylődik az elszálló infláció, a koronavírus-krízis, a nemzetközi szankciók és az olajpiaci volatilitás súlya alatt, ezzel együtt pedig más országok lényegesen többet kezdtek el költeni fegyverkezésre. Bár az orosz védelmi költségvetés reálértéken évek óta csökken, ilyen léptékű visszaesés, mint a mostani, aligha lesz tartós, az orosz hadsereg ütőképessége egyelőre nincs veszélyben.
Joe Biden amerikai elnök B-1-es bombázókat vezényelt Norvégiába két hete; ezzel akart üzenni Vlagyimir Putyinnak arról, hogy Amerika mostantól „nem nézi tétlenül Oroszország tevékenységét.” Az üzenet minden jel szerint átment a Kreml felé: több hadgyakorlatot is indítottak vadászgépek és bombázók bevonásával az északi régió és Kalinyingrád körül. Az orosz elfogó-vadászok pilótái kifejezetten a bombázók elleni hadviselést is gyakorolják majd.
Több videót is közzétett az orosz Kalasnyikov Csoport a legújabb karabélyukról, az AKV-521-esről. A fegyver még prototípus szakaszban van és több dolog is változik majd rajta, de már éleslövészeten is szerepelt. A félautomata karabély számos, AK-családban korábban nem látott újdonságot tartalmaz.
A Hegyi-Karabah régióba küldött orosz békefenntartók kötelékében is megjelent az RB-341V „Leer-3” elektronikus hadviselési rendszer. A komplexum gyakorlatilag a kiszemelt áldozat mobiltelefonját fordítja ellene: nemcsak pontosan fel tudja térképezni a felhasználó helyét, hanem blokkolni is tudja a kommunikációt és hamis üzenetek küldésével zavart is tud kelteni. A Leer-3-as csak csepp a tengerben: Oroszország számos hasonló e-harcászati rendszert fejlesztett az elmúlt években, olyan berendezésük is van, amely drónok fölött tudja átvenni az irányítást és olyan is, amely rakéták vezérlőrendszerét képes megbénítani. Bár az Egyesült Államok is rendelkezik néhány defenzív e-hadviselési rendszerrel, ezen a területen az amerikai vezetők is úgy gondolják, hogy le vannak maradva, az orosz eszközöket látva gőzerővel folyik most a fejlesztés a NATO berkein belül.
Most kicsit beleláthatunk a Fed fejébe.
A digitalizáció fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
